Vitaminnal vagy anélkül?
A tél végén
(2006/5. szám - Megjelenés dátuma: 2006-05-15)
 |
A tél végén egyre kevesebb olyan élelmiszert fogyasztunk, amely szervezetünk vitaminszükségletét kielégíti. Szerencsére ha a táplálékkal nem megy, akkor a hiány tablettában is pótolható.
A lengyel-amerikai biokémikus, Casimir Funk (1884–1967) fedezte fel, hogy az élelmiszerekben az egészség fenntartásához nélkülözhetetlen alkotórészek vannak. Ezeket vitaminoknak nevezte el, a szóösszetétel a latin "vitae" (élet) és az "amin" (nitrogéntartalmú vegyület) szavakat rejti. Késõbb kiderült, hogy nem minden vitamin tartalmaz nitrogént, ám a "vitamin" szó addigra elterjedt. A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek szervezetünk működéséhez, a növekedéshez, valamint a sejtek, szövetek regenerációjához szükségesek, végül, de nem utolsósorban a betegségekkel szembeni ellenálló képesség megõrzéséhez is fontosak.
Testünk optimális működéséhez nélkülözhetetlenek a vitaminok, ám elõállításukra szervezetünk csak elégtelen mennyiségben vagy egyáltalán nem képes, ezért táplálékkal kell bejuttatni. Aktuális vitaminszükségletünk változó, de életünk során mindig jelentõs igény van rá. Serdülõkorban a fejlõdést segíti, terhesség és szoptatás alatt a regenerálódásban játszik szerepet, fokozott fizikai aktivitásnál, mint amilyen a versenysport, az erõnlétet javítja. Stressz, például betegség esetén, egyébként is megnövekszik a szervezet vitaminigénye.
Az elégtelen vitaminfelvételnek számos oka lehet, mint például a szociális helyzetbõl adódó nem kielégítõ, kevés, silány minõségű táplálkozás, az egyoldalú étkezés vagy éppen a helytelenül összeállított fogyókúra.
A vitaminhiány tünetei: ingerültség, álmatlanság, a koncentráció csökkenése, depresszió, étvágytalanság. Ha az átmeneti hiány tartóssá válik, az betegségeket is okozhat. A szervezet vitaminszükségletét elsõsorban a helyesen összeállított étrenddel kell fedezni. Ha a táplálkozás mennyiségileg és minõségileg nem kielégítõ, érdemes táplálékkiegészítõket szedni. Ám ez utóbbiból sem lehet korlátlanul fogyasztani.
Legfontosabb források
A-vitamin: sárgarépa, leveles zöldségek (kelkáposzta, spenót), héjában fõtt burgonya.
B6-vitamin: banán, csirkemell, tarkabab.
B12-vitamin: marhahús, tonhal (konzerv), joghurt.
C-vitamin: paprika, narancs (citrusfélék), grépfrút.
D-vitamin: tej és tejtermékek, szardínia.
E-vitamin: olajok (olíva, kukorica), olajos magvak (mandula).
Folsav, az anyagcsere-folyamatokban nélkülözhetetlen B12-vitamincsport tagja: máj, tojássárgája, karfiol, zöldbab, dió, mogyoró.
Fémek és ásványi anyagok
A vitaminok mellett életfolyamatainkban fémes elemek (vas, kalcium) szintén részt vesznek, mint ahogy komoly szerepet kapnak a nem fémes anyagok is. Az ásványi anyagok anyagcserénkben fontos szerephez jutnak. A kalcium a csontok fõ építõanyaga, közreműködik az idegi ingerületek vezetésében, az izmok összehúzódásában, és a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartásában is. A vas szerepe az oxigénszállításban ismert, az viszont kevésbé, hogy részt vesz az idegrendszer működésében és a szaporodásban.
Vas: vörös húsok, tarkabab, olajos magvak, nyers cékla.
Kalcium: tejtermékek, kalciummal dúsított vagy frissen facsart narancslé.
Cink: napraforgómag, lencse.
Forrás: www.MHonline
Elküldöm e-mailben Nyomtatható verzió
További hírek ebben a számban:
|
